Neve összefonódott az Eddával. Nem meglepő ez, hiszen ő az egyetlen, aki a kezdetektől fogva mind a mai napig tagja a zenekarnak. Pataky a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre járt, ahol előbb csak hobbi szinten kezdtek zenélgetni társaival, majd később a Boci-bárban léptek fel hetente. Később az ország több pontján is felléphettek. A zenekar tagjainak kezdetben csak hobbi zenélést jelentett az Edda (1973-ban még Griff) ám Pataky hamar rájött, hogy neki ez lesz az élete.

Miután az alapító Halász József (aki később súlyos betegségben elhunyt) elhagyta az Eddát, Pataky vette át a zenekarvezetői posztot és a névhasználati jogot. Amikor a többi tag inkább a civil életére kezdett koncentrálni, Pataky 1978-ban új társakkal szervezte újjá a zenekart, amely attól kezdve Edda Művek formában használta a nevét. Miskolc legjobb zenészeinek (Slamovits István, Zselencz László, Csapó György, Barta Alfonz) összehívásával megalakult a ma már legendás "Bakancsos EDDA", amelyet az 1983-as feloszlás után még négyszer láthatott a közönség.

1980-ban jelent meg első nagylemezük, majd 1981-ben a második, többek között a Ballagás című film betétdalaival (Kölyköd voltam).

1983-ban Barta Alfonz Svájcba disszidált, majd Pataky és Slamovits ellentétei miatt december 17-én egy időre elbúcsúztak a közönségtől. Ezután Pataky Fortuna Lászlóval, Csillag Endrével és más zenészekkel együtt egy évet Norvégiában töltött vendéglátóipari fellépésekkel. Az ebből befolyó pénzből kívánta megalapozni az Edda 1985-ös újraindulását. Az újjáalakulás óta ő írja az együttes dalszövegeit.