Sándor György, Streit (Budapesten született) Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”.

Élete és pályája:

Budapesti zsidó családban született 1938-ban. Szülei 1935-től igazolt kommunisták voltak. Édesapja, akit négyévesen, 1942-ben látott utoljára, munkaszolgálatos katonaként halt meg. Édesanyjának sikerült megszöknie a deportálásra elindított menetből, így megmenekült a holokauszttól.

Sándor György általános kisiskolás korában a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd a szovjet követséghez kapcsolódó, 1945-ben létrehozott orosz nyelvű Gorkij Iskolában tanult, ahol ateista és kommunista nevelést kapott. Később alapító tagja lett a Braun Éva KISZ-szervezetnek. (1965-ben már azonban, saját szavaival „kőkemény antibolsevista” volt).

Középiskolás korában szavalóversenyt nyert. Harmadikos gimnazista korában, 1957-ben Kaposvárra ment (szökött), ahol öltöztetőnek vették fel, de kisebb szerepeket is kapott.

1958-ban vették föl a Színművészeti Akadémiára. Saját bevallása szerint onnan tehetségtelenségére hivatkozva rúgták ki.

1959-ben elszegődött az egri Gárdonyi Géza Színházba bútorosnak, ahol kisebb szerepeket is eljátszott. Szinetár Miklós, volt osztályfőnöke, 1960-ban átszerződtette a Petőfi Színházba. 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető és segédszínész.

Első önálló előadóestje 1965-ben volt az Egyetemi Színpadon, „Emlékszem még nagyanyámra” címmel. Hamarosan felléphetett a Vidám Színpadon és a Mikroszkóp Színpadon. Sikeresen alakította a televíziós kabaré kifejezésrendszerét. Publikált többek között az Új Magyarország és a Magyar Nemzet napilapokban, és a Hócipő-ben. Nagy Bandó Andrással nyolc estén át beszélgetett a Pécsi Harmadik Színházban. A beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent.

2005-től a Budapesti Kamaraszínház ad otthont előadóestjeinek.

1978-ban fia hittanárának, dr. Jelenits Istvánnak hatására katolizált. („…amióta katolizáltam, azóta vagyok öntudatos zsidó.” gondola.hu). Fontos feladatának tartja a keresztények és a zsidók közötti kölcsönös megértés és elfogadás elősegítését.

Munkássága:

Önálló estek:

Én egy an(alfa)béta vagyok
Bokszkesztyű és rózsa
Nézeteltérítés
Egyvégtére két vágta
Lyukasóra
Horog
Hintőpor
Micimackómédia
Mágiarakás
Fakírtermelés
A legvidámabb barokk
Több őrült naplója
A Semmittudás Egyeteme
Válogatott jellemtelenségeim

Rádió: Széles körű országos ismeretséget a rádió biztosított számára. Hosszú szünet után napjainkban újra szerepel a Kabarészínházban.

Televízió:

El vagyok tévedve (1988)
Humoriskola (1993)
Pótszilveszter (1994)

Könyv:

(Alfonzó Markos Józseffel együtt): Hogyan lettem humoralista? Ide figyeljenek emberek! A modern clown. [Budapest] Népművelési Propaganda Iroda. 1975.
Nézeteltérítés [Budapest] : Magvető, 1985 Szombathely : Sylvester
Mágiarakás [Budapest] : Múzsák, 1989
A gaz Mocsolay! [Budapest] : Publica, 1992
Kandi-kamera avagy Képtelen tárgyak avagy Festett lőtáblák Magyarországon [Lakitelek] : Antológia, 1996
A 20. század idill-kollázsa: Sándor György szóképes albuma [Szentendre] : Kairosz, cop. 1999 Martonvásár : Akad. Ny.
Furcsa pár-beszéd : beszélgetőkönyv (Nagy Bandó András, Sándor György) [Orfű] : Szamárfül, 2007
Bevezetés egy személyes színházba [Verőce] : Arcus, cop. 2008.
Átvezetés - egy másik könyvbe, létérzésbe és örömbe Arcus, 2008
Kivezetés a szépirodalomból [Vác] : Arcus, cop. 2008.

Jellemzés:

Zelk Zoltán műfaji megjelölése: Szópantomim

Humorlexikon:

"... Olyan összefüggéseket teremt a szavak között, amelyekkel új tartalmat ad a kifejezéseknek. Váratlan asszociációkat fedez fel, amelyeket a színész előadásmódjával felerősít."

Hang és kép:

Szabásminta
BUÉK 2009

Róla szól: Koncz István: S. Gy., avagy Igric jár közöttünk (1989)

Díjai, kitüntetései:

Jászai Mari-díj (1988)
Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1992)
a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
Köztársaság Elnökének Érdemérme (2002)[3]
Karinthy-gyűrű (2003)
a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009)
Prima díj (2010)
Kossuth-díj (2011)