Program
Baráti Kristóf és a Concerto Budapest
Szimfonikus felfedezések: Baráti Kristóf és a Concerto Budapest
Műsor:
Prokofjev: I. (D-dúr) hegedűverseny, op. 19
Zombola Péter: Kamaraszimfónia - ősbemutató
Sosztakovics: X. (e-moll) szimfónia, op. 93
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. április 28. szombat, 19:30
A hangversenyen két fiatal művészt állít reflektorfénybe a Keller András vezette Concerto Budapest. A Liszt-díjas Baráti Kristóf, a 2010-es moszkvai Paganini-verseny győztese olyan karmesterekkel játszott már együtt, mint Kurt Masur, Marek Janowski, Jurij Tyemirkanov, Andrew Manze, Fischer Iván és Kocsis Zoltán. Az utóbbi években két olyan lemezt is készített – Paganini két hegedűversenyéből és Bach szólóhegedűre írt partitáiból és szonátáiból –, amely fantasztikus technikai tudását és magas szintű zeneiségét dicséri.
A Művészetek Palotájában Prokofjev azon hegedűversenyét szólaltatja meg 1703-ban készült Stradivariján, amelyet 1923-ban mutattak be a párizsi operában, és amely Szigeti Józsefnek és Reiner Frigyesnek köszönheti repertoárdarabbá válását. A Barátinál négy évvel idősebb, a közönség előtt szintén nem ismeretlen Zombola Pétert Sosztakovics Kamaraszimfóniája inspirálta ezen a koncerten bemutatandó öttételes, Keller Andrásnak és a Concerto Budapestnek ajánlott mű alkotása megírásánál. „A stiláris hatás mellett a keletkezés mechanizmusa is hasonló – írja a szerző –, mivel Sosztakovics már meglévő 8. vonósnégyesét dolgozta át vonószenekarra, én is így tettem 2. vonósnégyesemmel, amelynek zenei anyaga mind kamarazenei, mind zenekari környezetben érvényesül. Többféle hatás és irányzat van jelen Kamaraszimfóniámban, Sosztakovics mellett főleg Schubert és Arvo Pärt zenéje meghatározó benne.”
A koncert második részében felhangzó, Zombola kompozíciójához tehát áttételesen kapcsolódó, Sztálin halála után nem sokkal bemutatott Sosztakovics-mű talán a legszebb példája a szovjet zeneszerző hagyománytiszteletének és egyéni invenciójának.
A Művészetek Palotájában Prokofjev azon hegedűversenyét szólaltatja meg 1703-ban készült Stradivariján, amelyet 1923-ban mutattak be a párizsi operában, és amely Szigeti Józsefnek és Reiner Frigyesnek köszönheti repertoárdarabbá válását. A Barátinál négy évvel idősebb, a közönség előtt szintén nem ismeretlen Zombola Pétert Sosztakovics Kamaraszimfóniája inspirálta ezen a koncerten bemutatandó öttételes, Keller Andrásnak és a Concerto Budapestnek ajánlott mű alkotása megírásánál. „A stiláris hatás mellett a keletkezés mechanizmusa is hasonló – írja a szerző –, mivel Sosztakovics már meglévő 8. vonósnégyesét dolgozta át vonószenekarra, én is így tettem 2. vonósnégyesemmel, amelynek zenei anyaga mind kamarazenei, mind zenekari környezetben érvényesül. Többféle hatás és irányzat van jelen Kamaraszimfóniámban, Sosztakovics mellett főleg Schubert és Arvo Pärt zenéje meghatározó benne.”
A koncert második részében felhangzó, Zombola kompozíciójához tehát áttételesen kapcsolódó, Sztálin halála után nem sokkal bemutatott Sosztakovics-mű talán a legszebb példája a szovjet zeneszerző hagyománytiszteletének és egyéni invenciójának.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



