Egri csillagok

Vidnyánszky Attila

Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni.

Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról...

Nem a regény színpadi adaptációjára készülünk. Egy különleges nézőpontot keresünk, amelyből érvényesen mesélhetjük el a Gárdonyi Géza által megírtakat fiataloknak úgy, hogy azok az érzelmek, tettek és kalandok, amelyek a regényt olyan élvezetessé teszik, mind megjelenjenek. Egy csapat várbeli gyerek szemszögéből látjuk majd a történetet, akik egy biztonságos helyről figyelik az eseményeket (hová a felnőttek zárták őket, nehogy bajuk essen az ostrom során)… Az ő szemükkel látjuk a felnőttek – Bornemissza Gergő, Cecey Éva, Dobó, Jumurdzsák és többiek – történetét. És talán bele is avatkoznak majd történelem folyásába…

 

Zalán Tibor

Előttem az Egri csillagok ronggyá olvasott kilencedik kiadása, vaskos Móra-könyv 1966-ból, Würtz Ádám színes-fekete rajzaival. Sára lányomé, aki kamaszkorában tizenhétszer (!) olvasta el a regényt. A vászonborító, melyen egy legény, valószínűleg Bornemissza Gergely, a Napba mártja a kardját, a legutóbbi két olvasáskor (ez már az én két bűnöm) félig leszakadva lifeg a viszonylag nagy alakú könyvön. Az oldalak teli olvashatatlan jegyzetfirkákkal, oldal-vonalakkal és bekarikázott szavakkal, részletekkel – egyszóval, az egykor olyannyira megbecsült könyv pocsékká van szétdolgozva általam.

A könyv – melyet elsősorban alapanyagként, és nem sorvezetőként kívánok felhasználni a színpadi műhöz – második olvasásakor tűnik fel egy alcím, rögtön a regény címe alatt, amelynek már rég ki kellett volna ütnie a szememet. EGRI CSILLAGOK – így a cím. Bornemissza Gergely élete – így az alcím. És szembe kell néznünk a közös emlékezet nagy átverésével! Valamennyien, akik egykor és valaha olvastuk a Gárdonyi-könyvet, arra emlékszünk, hogy a regény Eger várának az ostromáról, Dobó, Mekcsey, Bornemissza stb. hősiességéről szól. Pedig nem (csak)! Az öt részből álló könyvnek mindössze az utolsó két fejezete foglalkozik az ostrommal, az első három valójában Bornemissza Gergely gyermekkorát, ifjúságát, Török Bálint-mentő sztambuli kalandját tárgyalja. Mindennek föl kell kerülnie tehát valamilyen formában a színpadra, ami a könyvben fontos és megszólító.

Amit eddig (már) tudok: az Egri csillagok ostroma feltétlenül központi része kell, hogy legyen az adaptációnak, pontosítva, minden történést annak kell magába foglalnia. A fiatalok körében már teljes természetességgel elfogadott (és értett) flashback-technika segítségével könnyűszerrel fel tudom idézni, az ostrom „dramaturgiai szüneteiben” mindenféle erőszakoltság vagy szájbarágás nélkül meg tudom eleveníteni, a múlt eseményeit, úgy Bornemissza Gergely életének fragmentumait, mint a magyar történelem törökkorabeli eseményeit, lásd Buda török elfoglalása, illetve föl tudom villantani a kor jellegzetes és jelentős figuráit Török Bálinttól György barátig, Zrínyi Miklóstól a megözvegyült királynéig.

Nem fog hiányozni – az ostrom „mindennapi” izgalmai mellett az a fajta izgalom sem, mely nem feltétlenül kollektív érzelemnyilvánítást kíván meg a nézőtől. Jumurdzsák és talizmán-gyűrűje vörös (véres) vonalként húzódik végig a történeten. Természetesen a várat eláruló Hegedűs hadnagy a feldolgozásban is elnyeri méltó büntetését, a bitófát. És szándékomban áll a színpadon a hős egri nők mellett a várban lévő, hol ostrom-tanúként, hol abban aktív résztvevőként jelen lévő gyerekeket-fiatalokat is a történet szolgálatába állítani, hogy egy távoli párhuzammal éljek, ők lesznek (voltak, lehettek?) az „egri srácok”.

Kettős cél vezérel (és még sok más egyéb is, e kettőn túl…). Ne csalódjék a színpadi műben az, aki már olvasta a regényt! Aki pedig nem olvasta, kapjon kedvet az elolvasásához!

 

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója

Dobó István Trill Zsolt

Bornemissza Gergely Berettyán Nándor

Mekcsey István Berettyán Sándor

Török Bálint Szalma Tamás m.v.

Szulejmán szultán Bodrogi Gyula / Szarvas József

Cecey Péter Varga József

Cecey Éva (Vicuska) Battai Lili Lujza eh.

Jumurdzsák Schnell Ádám

Tulipán, György barát,

német tüzértiszt Bakos-Kiss Gábor m.v.

Izabella királyné, Baloghné Söptei Andrea

Pinke bácsi Rubold Ödön

Sárközi Rácz József

Hegedűs hadnagy, Hajván,

Fogoly, Müezzin Bordás Roland

Varsányi Imre,

Szolga a Cecey háznál Herczegh Péter

Bálint pap, Márton pap,

Janicsár Pallag Márton mv.

Tinódi Lantos Sebestyén Szabó Sebestyén László m.v.

Ali bég Rátóti Zoltán

Bolyky Tamás Kristán Attila / Tóth Károly m.v.

Török Jancsi, Papagáj Juhász Péter eh.

Magda, gyászoló anya Katona Kinga/ Szilágyi Ágota

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai:

Gábor pap Valach Gábor

Miklós deák Csicsmann Dániel

Szűrös Vendel Rencz Norbert

Egri városbíró Benedek Attila

Hajdú András Juhász Sándor

Aga Hajdú Flórián

Komlósi Antal Tókos Attila

Cigányasszonyok Paput Júlia, Fekete Sarolata, Pálffyné – Tóth Beatrix

Katona Bordás Barnabás

Énekes Eredics-Fekete Zsuzsanna

Fürjes Ádám Barka Dávid

Várvédők, törökök, asszonyok, szolgálók, udvarhölgyek, udvaroncok, háremhölgyek

a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai:

Árva Tamás, Bálint Szintia, Béli-Orbán Amanda, Cruz Heather Laura, Csabai József Márk,

Csicsmann Tomory Kinga, Deák Luca, Egyed Mátyás, ,Ertl Balázs, Fekete Bence,Fekete

Sarolta, Gyurka Gergely, Huszti Márk, Jantek Dóra, Juhász Bence Zsombor, Hetrovitz

Brigitta, Kerepesi Zoltán, Kiss Bálint Barnabás, Kovács Franciska, Králik Jázmin Viktória,

Nagy Csomor Márton, Nagy Marcell, Peszlen Csilla Mária, Rencz Norbert, Sánta –Bíró

Anna, Sánta Gergő, Simon Dóra , Simon Lilla Anna, Sinkó Nikoletta, Székely Máté,

Szeverényi Barnabás, Szomjas-Payer Dóra, Tókos Anna Zsófia, Tompa Attila, Tóth Alma

Dorottya, Wallinger Ágnes

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara:

Papp István Gázsa - zenekarvezető prímás

Takács Ádám - hegedű

Csávás Attila - fúvós hangszerek, ütőhangszerek

D. Tóth Sándor - koboz, doromb

Papp Endre - brácsa, doromb

Liber Róbert - cselló, gardon

Gyermekszereplők:

Gergő, Bornemissza Jancsika: Szentkereszty Csongor/Kolos Benedek

Vicuska: Novák Johanna/Menyhárt Boglárka

Huszka: Gelb Ákos

Jankovics: Bognár Bendegúz

Ferkó: Dobai Zsombor

Karcsi: Fekete Dániel

Jancsi: Dobai Domonkos

István: Radnai Lackó

Panna: Farkas Anna Luca/ Kiss Johanna

Piroska: Farkas Anna Luca/ Kiss Johanna

Imre: Marton John Arjun Attila

Izsó: Haszon Miska

Gáspár: Harasztosi Lóránt

Zsuzska:  Harasztosi Luca

Török gyermek: Marton-John Tharun

Díszlettervező Székely László

Jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias

Dramaturg Szász Zsolt