Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról

Az immár klasszikus rockmusical az Orfeusz-motívumra épül: a szerelmes férfi (József) alászáll az „alvilágba” elragadott kedvese (Eszter) megkeresésére. Déry Tibor által megírt pokol az elhíresült Altamonti fesztivál, ahol a Rolling Stones együttes koncertjén egy fekete fiút meggyilkoltak a fékevesztett hangulatban.

Ez a drámai alaphelyzet alkalmat ad az írónak arra, hogy nyíltan, megrázóan szóljon terrorról, kirekesztettségről, etnikai és szexuális másságokról, felemelje szavát a kábítószer ellen, döbbenetes erővel fogalmazza meg egy értékvesztett világban útját kereső fiatalság magányát, kétségbeesettségét, tisztaság utáni vágyát.

Presser Gábor immár slágerré vált dalai minden korosztály számára meghatározóak, biztosítják a produkció iránti érdeklődést.

Az előadás a Pannon Várszínház produkciója, a darab főszerepeit Sánta László, Zayzon Csaba, Egyed Brigitta, Oravecz Edit, Koscsisák András alakítják, Krámer György koreográfiájával.

Tartalom:

Első felvonás:

Autók végeláthatatlan sokasága, háromszázezer fiatal közeledik az eső áztatta autópályán a montanai rockfesztiválra („Menni kéne”). Az égen feltűnő madárrajok baljós árnyékot vetnek a tömegre („Valaki mondja meg”). A kocsisorban van József is, egy Magyarországról menekült New York-i férfi, aki szintén emigrált feleségét, Esztert keresi, aki ellenzése ellenére utazott a fesztiválra. Útközben felvesz egy fiatal stoppost, a Fiút, akit homoszexualitása miatt provokál, majd kidobja kocsijából. Eszterről és szerelmükről beszél egy idegen nőnek, aki párnapos frigyet ajánlott neki, s felesége megjelenik előtte látomásában („Arra születtem”). A fesztiválra érkezvén több ismerőssel, köztük Manuellel is találkozik, ám Eszter hollétére nem sikerül fényt derítenie („Ringasd el magad I.”). A kimerült József álomba merül. Eszter meglátja férjét, de nem ébreszti fel, s amerikai barátnőjével, Beverley-vel a bedrogozott tömegben tanúi lesznek, hogy a színpadon kitört verekedésben a biztonságért felelős Pokol Angyalai motoros banda egy tagja szíven szúr egy Meredith Hunter nevű fekete fiút. József meghallja Eszter sikolyát, akihez egy lány visz hírt férjéről, de ő visszautasítja a találkozást („Nem akarom látni”). A gyilkosság körülményeit egy Tanútól tudjuk meg, kinek vallomásából saját története is kibontakozik.

József folytatja a kutatást Eszter után. Találkozik a kábult ismerősével, Renével, akitől nem tud segítséget kapni. Összeismerkedik a drogos férjét kísérő kanadai doktornővel, Marianne-nel („A fák is siratják”). Józsefet egyre jobban aggasztja Eszter holléte, így továbbáll („Add, hogy még egyszer”).

Második felvonás:

A koncertező tömeget otthagyva Eszter és Beverley egy sátorba húzódnak, ahol a Fiú hasist ad Eszternek („Ringasd el magad II.”). A kábítószer hatása alatt Eszterben felidéződnek a gettók emlékei, míg egy másik közeli sátorban József Joshua és Frantisek filozófiai eszmecseréjének fültanúja. A két szál párhuzamosan halad, s Eszter elmeséli házasságának történetét is. József és Eszter végre találkoznak („Vinnélek, vinnélek”), ám amíg József a kocsit keresi, amiben hazaviheti feleségét, Eszter ismét eltűnik.

Esztert, amikor Beverley-vel a koncertre tart, ismét kábítószeres víziók gyötrik, a koncertre igyekező fiatalok helyett menekülő zsidókat lát („Indulás a koncertre”), látomásában egy Nyilas Madár beszél hozzá, s ad neki újabb adag drogot. Mindeközben a tömeg elválasztja Beverley-től, s közben a színpadon a Bíró a Pokol Angyalát a gyilkosságról vallatja. Most már József és Beverley is Esztert keresi („Eszter keresése”). A keresés egyre szimbolikusabbá válik, „hiszen Eszter a tisztaság, az emberség jelképe.” Az Eszter víziójában érezte tűszúrás valódi volt, a Fiú adott neki heroint, s mikor József rálel, már haldoklik.

Józsefet önvád gyötri, és ahogy felesége holttestére borul, a Fiú hátba szúrja, de nem hal meg, a Fiút elkapják. A Bíró a gyilkost vallatja, Beverly – aki az eseményekről Billtől értesül, aki szintén szerette Esztert – a lányt gyászolja, halálának okát keresi („Arra született”). A finálé a Föld sebeinek begyógyítását (és a fesztivál után maradt hulladékhegyek eltakarítását) célként kitűző, reményteljes „Arra születtünk” és a „Valaki mondja meg” repríze.

Továbbá: Telegdi Kamilla, Jenei Viktória, Horváth Bence, Csiszár Martin, Dergez Márk, Huszti Réka, Csepely Fanni, Arany Tímea, Dudi Viktória, Percze Luca, Staub Viktória, Farkas-Csányi Attila, Fellegi Balázs, Punk Péter, Horváth Barbara, Nagy Luca Sára, Dudás Réka, Fülöp Barnabás, Gyursánszki Eszter, Kálló Márton, Kiss Richárd, Szívós Viktória, Takács Eszter, Vass Antónia, Lakner Tímea, Lakner Gergő, Jakab Rebeka, Déri Tamás, Tóth Brigitta, Rácz Barna

Fotók: Varga Lajos