PanoDráma: Pali - Maléter Pálné életmonológja

Három év telt házai, lelkes kritikái és számos fesztiválelőadás után a Katona József Színházból mindössze öt perc gyaloglással elérhető távolságra, a KuglerArt Szalonba költözik az 1956-os forradalom Nagy Imrével együtt kivégzett védelmi minisztere, Maléter Pál és ma 87 éves, szellemileg teljesen friss özvegye, Gyenes Judith tragikus, ám mégis melegséggel, humorral, boldogsággal teli története, mely egyúttal a magyar közelmúlt egyik legfényesebb pillanatáról is első kézből számol be.

“56 - nekem ez máig is a csoda. Ami az életemben a csúcs volt, az emberhez méltó. Furcsa, hogy ezt így mondom, hiszen akkor én nagyot vesztettem, a legnagyobbat, amit ember veszíthet. Én akkor mindent elvesztettem! Mégis úgy gondolok vissza rá, hogy gyönyörű volt.”

A monodráma ismételt, összesen 15 órát felölelő mélyinterjúk és egyéb kiegészítő anyagok alapján, egy ember szemüvegén keresztül, akárhány hivatalos ünnepségnél és a legtöbb könyvnél vagy filmnél is közvetlenebb módon keresztül mutatja be egy Magyarország történetében kiemelkedő pillanatsort, az 56-os forradalmat, és annak egyik hősét egészen a 89-es újratemetésig. A KuglerArt Szalonban ráadásul Maléter Pálné eredeti közegét is sikerült újrateremtenünk: a nagypolgári lakásban eredeti tárgyaktól, eredeti fényképektől övezve, új, dinamikusabb formában láthatják az előadás nézőink.

"A Pali Szamosi Zsófia jutalomjátéka. Az apróságokban: gesztusokban és ritmusokban teljesen Gyenes Judith-tá lényegülő színésznő érzelmi hullámvasútján egyik pillanatban a kamaszlányos rajongó szerelmen, a másikban az aggódó feleség magányán, a harmadikban az elhagyott szerelmes kétségbeesésén és kitartásán visz végig minket." (Soós András, 7ora7, 2016.12.15. http://7ora7.hu/2016/12/15/a_tortenet_diadala )

Maléter Pálné, Gyenes Judith: Szamosi Zsófia
Videó: Balogh Balázs, Taskovics Éva,
Asszisztens: Budavári Réka
Dramaturg: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna
Rendező: Lengyel Anna

Fotók: Szarka Zoltán@PanoDráma
Külön köszönet Bezerédi Zoltánnak, Csalog Zsoltnak, Izsák Lilinek és Szarka Zoltánnak és a Katona József Színháznak.

Maléter Pál 41 éves sem volt, amikor 1958. június 16-án az 56-os forradalmi kormány honvédelmi minisztereként Nagy Imrével és Gimes Miklós újságíróval egy napon kivégezték. Özvegye, a szellemileg és fizikailag is fiatalos Gyenes Judith ma 84 éves.
Vele interjúztak az alkotók, az őt alakító Szamosi Zsófiát beleértve hónapokon át, s ebből a több mint 12 órányi anyagból született az előadás, mely épp annyira szól Gyenes Judithról, mint férjéről és Magyarország modern történelmének egyik legfelemelőbb fejezetéről.

“Az újságban utolsó hasábnál alul az ítéletek voltak, és az utolsó mondat az volt, hogy az ítéletet végrehajtották. Tehát az a döbbenet, hogy nincs hová menni, nincs kihez menni, nincs miért menni, … mert végrehajtották.”

Szamosi Zsófia — Maléter Pálné, Gyenes Judith
2011 óta játszik a PanoDráma társulatában, többek között a Szóról szórában (melyet több rangos nemzetközi fesztiválon is lehetett látni), a Tanulni, tanulni, tanulniban vagy Az igazság szolgáiban. A közös alkotásként készülő előadásokban mint
kutató is részt vett, ahogy ebben a munkában is. A Jászai Mari-díjas színésznő 2001-ben végzett a Színház- és Filmművészeti
Egyetemen, majd néhány évig aztán a Vígszínházban dolgozott, majd akkor még kockázatos lépésként a kőszínházi biztonságot maga mögött hagyva csatlakozott Pintér Béla társulatához, melynek rövid idővel ezelőttig állandó tagja volt. Sok kitűnő alakítása között talán legemlékezetesebb a Szutyok címszerepe, melyért elnyerte az évad Legjobb Női Alakításáért járó díjat a POSzT-on. Az utóbbi években filmes alakításaival tűnt fel, köztük is kiemelten az Oscar-díjas Mindenki! és a több mint egy tucat nemzetközi díjat bezsebelt Egy nap főszerepében, mely alakításáért maga is több rangos díjat nyert el a legfontosabb fesztiválokon.

A további kritikákból
“A súlyos monológ Gyenes Judith alakjára koncentrál. Visszafogottan, ökonomikusan, mégis drámaian. A pillanat, mondhatni, emelkedett, hiszen a hősnő modellje ott ül a nézőtéren. Szamosi Zsófia (…) drámaivá transzponálja a mondatokat.” (Kovács Dezső, 2016.november 7. http://szinhaz.net/2016/11/07/kovacs-dezso-level-csalog-zsolthoz/ )

“Szolid, deklasszálódott elemhez illő megkopott elegancia, decens külső, finomság, egyszerűség, visszafogottság: a rendezésben, a környezetben, a színészi játékban. Amit szívesen visszapörgetnék többször is, az egy tekintet, egy kitartott, velőtrázó nézés akkor, amikor valami olyasmit kérdeztőlünk, a nézőktől Maléterné Zsófi, hogy miért is tört ki a forradalom?” (Stuber Andrea naplója, 2016. december 30., http://www.stuberandrea.hu/materials/HUN/naplo_2016_dec.htm )

Egy asszony (…) megidézi élete legfőbb fényforrását, a szeretett férfit, egy színész tehetsége révén pedig, rendezői segítséggel, megjelenik előttünk egy rendkívüli ember, aki – nincs erre jobb szó – világít. Mi pedig, mint tavasz idején, csukott szemmel is felé fordulunk. Talán fájna is igazából ráemelni a tekintetünket. (Gabnai Katalin: Mintha napoznánk, 2017.01.22)
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/6460/panodrama-pali-katona-jozsef-szinhaz-sufni/

PanoDráma
A 2007 óta működő, a jelen előadás rendezője, Lengyel Anna által alapított független színház kortárs nemzetközi drámák hazai bemutatása (többek között Elfriede Jelinek, Martin Crimp, Sarah Ruhl, Mika Myllyaho, Moisés Kaufman) és fiatal külföldi
rendezőkkel való együttműködésén (például a Rimini Protokoll, Andres Veiel, David Williams) és egyéb, nemzetközi produkcióin túl túl 2009 óta elsősorban a Magyarországon legégetőbb társadalmi kérdésekkel foglalkozik jobbára az itt is használt, verbatimnak nevezett szó szerinti dokumentumszínházi formában. Az eredeti szövegek kölcsönzik az előadásoknak azt a sokszor megrendítő életszagot és drámai erőt, mely többek közt a romák elleni 2008-2009-es támadásokat feldolgozó Szóról szórát jellemzi, mellyel a Trafó-beli sikerszéria után számos európai országban turnézott a PanoDráma, vagy a leginkább politikai kabaréként jellemezhető, a közoktatást pellengérre állító TTT-t, mely négy éven át volt műsoron, vagy az Igazság szolgáit, mely a sajóbábonyi esetet dolgozza fel civil esküdtszékkel és szintén sikeresen szerepelt külföldön is. A 2015-ben bemutatott, Sipos Pál és diákjai ihlette Más nem történt pedig diák és felnőtt előadókkal vizsgálja az ébredező kamaszok, s a bizalmukkal visszaélő tanár világát. 2016. november 4-én a Katona nagyszínpadán volt látható Exodus ’56 című szcenírozott felolvasószínházi előadásuk az 56-os menekültekről többek között Molnár Piroska, Máté Gábor, Mácsai Pál és Bezerédi Zoltán előadásában, emellett a Keserű boldogsággal (Kari Györgyi) és a leghosszabb szériát megérő Palival emlékeztünk a forradalomra. A PanoDráma jelenleg látható másik előadása egy fiatal rákbeteg nő megrendítő, ugyanakkor felemelő és szórakoztató története Megmondta professzorasszonyom címen látható a Magvető Kávézóban októbertől.