SZENTKÉPEK Pászti 4.

A 2020/21-es évadban folytatjuk a Nemzeti Énekkar két éve indult, sikeres és népszerű bérletét, melyet az együttes néhai alapítójáról, Pászti Miklósról neveztünk el. A koncertsorozat helyszínéül az Olasz Kultúrintézet helyett a patinás és nagyobb befogadóképességű Vigadót választottuk.
Az évad előzetes tervezésekor nem sejtettük, hogy mire új koncertjeink híre eljut közönségünkig, már az egész társadalmat érintő kataklizma szedi áldozatait: az emberiséget súlyos megpróbáltatás elé állító koronavírus-járvány. Akkor még nem tudtuk, hány értékes koncertünk marad el, mennyi terv megy füstbe. Ennek ellenére a véletlen úgy hozta, hogy idei hangversenyeink külön-külön és együttesen is választ adnak az elszenvedett csapásokra, kiutat mutatnak, segítenek megtalálni az elvesztett reményt.
Koncertsorozatunk egy világégés után született oratóriummal indít, a világháború borzalmait követő újrakezdés reménységével (Frank Martin: In terra pax). Két szépség- és boldogságkereső, tiszta, lelkes és magasztos művel folytatjuk (Poulenc: Gloria, Schumann: Az éden és a péri). Tavaszi koncertünk az újjászületés jegyében fogant az aznap éppen születésnapos Bartók Béla igézetében. A sorozatot hálaadással zárjuk a szentek sorát felvonultató májusi hangversenyünkön.
Kórusbérletünk a következő évben sajátságos kitekintés is lesz a hazai zeneéletre, hiszen a Nemzeti Filharmonikus Zenekaron túl egy-egy koncerten olyan nagy múltú együtteseket láthatunk vendégül, mint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Magyar Állami Operaház Zenekara és a régizene egyik hazai zászlóshajója, a Capella Savaria.
Reméljük, hogy egy esztendő múltán, bérletünk végére érve, az új élményektől megerősödött lélekkel hagyhatjuk magunk mögött az idei nehézségeket.

Pászti bérlet / 4
2021. május 6., csütörtök, 19:30
Szentképek

Sergey Rachmaninov: Aranyszájú Szent János liturgiája (11. és 12. tétel)
Francis Poulenc: Assisi Szent Ferenc négy kis imája (Quatre petites prières de Saint François d’Assise)
Jan Dismas Zelenka: Litaniae Xaverianae
***
Beischer-Matyó Tamás: Lilium et rosa – ősbemutató
Johann Sebastian Bach: D-dúr magnificat, BWV 243

Zemlényi Eszter szoprán
Halmai Katalin mezzoszoprán
Vörös Szilvia alt
Tarjányi Tamás tenor
Cserményi Zsombor basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Capella Savaria (művészeti vezető: Kalló Zsolt)
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Bérletzáró hangversenyünkre szentek zenei portréit gyűjtöttük csokorba.
Aranyszájú Szent János, Assisi Szent Ferenc és Xavéri Szent Ferenc, bár eltérő időszakban és a világ különböző területein éltek, tevékenységük sokban hasonlított. Közös vonásuk volt a fényűzés üldözése, a szegények ügyének felkarolása. Hozzájuk hasonlóan a zeneszerzők is nagyon eltérő korszakokban és területen futottak be különböző pályát, a hit révén mégis közös nyelven alkottak.
Az orosz származású Sergey Rachmaninov 1910-ben vetette papírra az ortodox és a görög katolikus egyház liturgiájához illeszkedő, kíséret nélküli kórusművét, az Aranyszájú Szent János liturgiáját. „Hosszú ideje semmit nem írtam ilyen örömmel” – vallotta művéről.
A francia Francis Poulenc 1948-ban alkotta férfikarra írt kórusművét, az Assisi Szent Ferenc négy kis imáját. „Minden vallásos zeném hátat fordít párizsi és külvárosi stílusomnak. Ez az örökség bizonyítéka. A hit minden Poulencben erőteljes” – írta pár évvel korábban.
Teljesen más világból származik a cseh születésű, de főleg Drezdában működő Jan Dismas Zelenka (1679–1745), Bach, Händel és Vivaldi kortársa, akikkel közvetlen kapcsolatba is került. Az 1727-es keltezésű Xavéri Szent Ferenc könyörgése nagyszabású barokk alkotás, amely kiállja az összevetést más jelentős barokk kompozíciókkal. Zelenka merész harmóniai újításai fokozzák a mű drámaiságát. A mű először hangzik fel Magyarországon.
Szent Cecília legendáját ősbemutatóval elevenítjük fel. Beischer-Matyó Tamás Kocsis-Holper Zoltán felkérésének eleget téve e koncertre komponálta Lilium et rosa című vegyeskari művét. A zeneszerző így írt erről: „A kórusmű Szent Cecília életének azt az epizódját eleveníti fel, amikor az angyal házassága estéjén megmutatkozott férjének s testvérének is. A kórusmű a csoda pillanatát jeleníti meg, amikor a két testvér számára – akik eddig nem hittek semmi földöntúliban – hirtelen megnyilvánulnak egy másik létezésforma addig rejtett dimenziói.”
A koncert végül Szűz Máriát idézi meg. Johann Sebastian Bach Mária-hálaénekével, azaz a nagyszabású Magnificattal. A mű 1723-ban keletkezett, nem sokkal azután, hogy a zeneszerző elfoglalta a lipcsei Tamás-templom karnagyi állását. A barokk zenei építkezés kiemelkedő remekműve.
Hangversenyünk egyben Kocsis-Holper Zoltán DLA doktori zárókoncertje.