A víg özvegy

Lehár Ferenc: A víg özvegy
Operett
Közreműködik a színház meghívott zenekara.

Hőseink országa, Pontevedro komoly bajban van: az államadósság oly mértékben megnövekedett, hogy a fenyegető csőd elkerülhetetlennek látszik. A nagykövet urat azonban nem olyan fából faragták, aki hagyja tönkremenni hazáját! Még szerencse, hogy Glavari Hanna, a víg özvegy szintén honfitárs - és milliói vannak. Ahhoz azonban, hogy a pénz jó kezekbe kerüljön, semmiképpen sem szabad hagyni, hogy egy külföldi elcsábítsa az asszonyt. Danilovics gróf hivatott felügyelni az akciót, aki azonban régről ismeri Hannát… Bizony, ahogy arra számítani is lehet, a szálak összegabalyodnak; a férfiak őrülten csapják a szelet, és a nők ezt szelíden tűrik, miközben folyik a pezsgő és szól a rittanturi, a grizettek járják a kánkánt és… a szerelmesek rálelnek egymásra. Mindenki egy másra. A világhírű operettet először 1905. december 30-án mutatták be, Bécsben, ahol a próbák során a szerzők maguk fizették a színészeket, a tormás virslit és a sört.

A művet eleinte csekély érdeklődés övezte, ám a kritikusok igen lelkesen nyilatkoztak az operett zenéjéről. A befektetés bizony meg is térült, és Lehárt (akinek ez volt az első komoly munkája) máris elindította a hírnév felé. Számtalan előadás a világ különböző pontjain és öt különböző filmfeldolgozás igazolja, hogy a slágerek örökérvényűek, és az operett műfaja kitörölhetetlen a színházi műfajok sorából. Szerednyey Béla rendező klasszikus operettet álmodott, és ebben társakra talált Sáfár Mónika és Egyházi Géza személyében. Vendégeink mellett láthatják bolondozni Csombor Terézt és Csizmadia Lászlót, valamint az elnyűhetetlen Nyegus szerepében Sirkó Lászlót és Pál Attilát.