Anna Karenina

Pártay Lilla első egész estét betöltő alkotása nemzetközi színvonalú táncdráma. A koreográfusnő rendkívül igényesen alkalmazta a klasszikus és a modern balett lépésanyagát, amiként a zenében is nagyszerűen kombinálta Csajkovszkij klasszikus, valamint Rácz Zoltán és az Amadinda Ütőegyüttes modern zenéjét. Ő maga így nyilatkozott az adaptáció folyamatáról: "A munka kezdetén mindent át akartam emelni a regényből saját Anna Karenina-verziómba: az impozáns, nagy hatású lóverseny-jelenettől kezdve Levin bátyjának haldoklásáig. Azután fokozatosan egyszerűsödött a szüzsé, s egyre inkább a szereplők belső életére figyeltem, a sorsokra és a szenvedésekre." A monumentális regény esszenciája érzelmekben gazdag színészi játékkal elevenedik meg a balettszínpadon.

Előjáték
Kérdésként nyitva maradó zenei bevezetés után a szín a moszkvai pályaudvart ábrázolja, amelyre éppen beérkezik a vonat. A leszálló utasokban valamennyi fontos szereplőt megismerjük: Annát a férjével és a fiával, testvérét, Sztyepónt és ennek feleségét, Dollyt; Dolly húgát, Kittyt, aki először Vronszkij grófba szeret bele, de végül Levin oldalán találja meg a boldogságot. Mind itt vannak, még Kareninék nevelőnője, Lídia grófnő is, valamint Betsy hercegnő, a pétervári szalonok intrikusa, sőt az a bizonyos kis, szakállas paraszt is, aki mintegy a halál motívumaként kíséri végig Anna sorsát. Megjelenik Vronszkij gróf; Anna és ő először találkoznak.

I. felvonás
1. kép
Fényes bálterem. Kadétjai élén a csinos Vronszkij gróf táncol vágyakozó női szemek kereszttüzében. Az egész társaság együtt bálozik, Levin is feljött vidéki birtokáról, titkon remélve, hogy alkalma nyílik megkérni Kitty kezét. Kitty azonban viselkedésével meghiúsítja a leánykérést, mert szívét az ellenállhatatlan Vronszkijnak tartogatja. Ám néhány perc múlva szembe kell néznie a valósággal: Anna és Vronszkíj gyúlt szerelemre egymás iránt. Folytatódik a tánc, s a véletlenszerű gomolygásból egyszerre csak kiválnak a végleges párok: Anna-Vronszkij, Kitty-Levin.

2. kép
Karenin szobája. Annát hazavárja a férje. A férfi nyugtalan, de amikor Anna megérkezik, ismét megközelíthetetlenül hideg és fölényes. Veszekedés, szemrehányás Anna rajongó báli viselkedése miatt. Anna vívódások után elhatározza, hogy szerelméhez, Vronszkijhoz költözik.

3. kép
Felkeresi a férfit, s az éjszakát egymás karjai közt töltik. Nászágyuk körül, mint bolygók a Nap körül, képzeletben megjelenik az összes szenvedő szereplő: Kitty, aki immár reménytelenül szerelmes Vronszkijba, Levin, akit Kitty kikosarazott, a magára maradt Karenin, s végül, amikor már-már összecsapódik a függöny, a kis, szőrös muzsik: a halál figurája.

II. felvonás
1. kép
Néhány hónap elteltével. Hajnali sürgés-forgás Kittyék házában, Levin újra megkéri Kitty kezét, ezúttal a lány viszonozza a férfi vonzódását. Rusztikus orosz tánc zárja az eljegyzést Anna meglátogatja bátyja feleségét, Dollyt. Segítséget kér: járjon közben Kareninnél, hogy Anna elválhasson és a gyerekét is magával vihesse. Anna elmondja Dollynak, hogy Vronszkijtól gyereket vár.

2. kép
A szülőszoba előtt izgatottan várakozik Vronszkij és Karenin. A két férfi egymást teszi felelőssé a kialakult helyzet miatt. Megszületik a gyerek, és a két férfi Anna kérésére kezet fog egymással a szülőágy előtt. A lelki és testi szenvedésektől elgyötört Anna lázálmában vizionál. Képzeletében Kitty és Levin boldog esküvője jelenik meg, ami eközben a valóságban is megtörténik. Az álom csak fokozza Anna magányát. Vizuálisan elevenedik meg, hogy miként reked ki a "bűnbeesett" asszony a társadalomból: a násznép közömbösen vonul el Anna betegágya mellett. A szereplők között ismét felbukkan a halált jelképező paraszt figurája. A látomás végén Vronszkij jön vissza Annához. Karjaiba veszi, mint egy gyermeket, és magával viszi.

III. felvonás
1. kép
Anna és Vronszkij Itáliában utazgat, távol Oroszországtól életük utolsó boldog epizódját élik.

2. kép
Pétervár, Kareninék házában. A nevelőnő, Lídia grófnő éppen lefekteti Anna fiát. Jelen van Karenin is, akivel a nevelőnő éreztetni próbálja, hogy szívesen lépne Anna örökébe a férfi szívében. Karenin tartózkodó viselkedésének páncélján azonban nem sikerül áttörnie. Anna elhatározza, hogy férjének tett fogadalmával ellentétben - titokban meglátogatja a fiát. A gyereknek előzőleg azt mondták, hogy anyja már nem is él. A kisfiú boldogan csimpaszkodik Anna nyakába. Anna feldúltan távozik.

3. kép
Anna megalázottan érkezik meg a szállodai szobába, melyet Vronszkijjal bérel. A hazatérő férfire szórja valamennyi keserűségét, s őt okolja a megoldatlan problémákért, a lehetetlen, kiszolgáltatott helyzetért, társadalmi és érzelmi értelemben egyaránt. Ebből fakad, hogy Anna mindenkire féltékeny, és immár pokollá teszi a saját és Vronszkij életét egyaránt. Vronszkij kijön a sodrából, durván válaszol, sőt megüti Annát, majd rögtön meg is bánja. Anna szinte aléltan zuhan az ágyra. Vronszkij sürgős dolgára hivatkozva valósággal elmenekül, és megjelenik a Halál, aki táncával ördögi körbe vonja Annát. Nincs visszaút. Anna lassan fölkel, s mintegy hipnózis alatt indul a Halál után.

4. kép
Az út a vasútállomásra visz, Anna és Vronszkij első találkozásának színhelyére. Hirtelen éles vonatfütty, féksikoly, brutális csörgés vágja el a feltáruló emléket, immár örökre: Anna a vonat elé veti magát. Holtteste körül lassan megjelennek az ismert szereplők. Az élők tovább szenvedik a maguk sorsát; Anna halála nem volt megváltó halál.

Batta András

Fotó: Csillag Pál