Aréna

A 2007-es, a kairói fesztivált is megjárt előadás felújítása

aréna (lat. ’homok’): az ókori római amphiteátrum kör v. ellipszis alakú küzdőtere, később a cirkusz porondja

Katlan. Színtere az erőnek, a vágynak, az összecsapásnak.
Küzdelem, harc, félelem. Ősi fájdalom – a lélek vulkánkitörése. Mozdulattá olvadó vágy – férfi keres nőt, a nő menekül és remél vagy uralkodik. Egyneműek zihálva rivalizálnak. Bukott angyalok szárnyai hamuvá égve hullanak alá.

A homok – az örök időmérő – körbekeríti életed… lapátolod a múltat, végigcsorog testeden a jelen. És a jövő? Maszkjai mögött üresség gomolyog. Félsz… a szíved egy halálraítélt hős, a gladiátor – ha győz, ölni fog, ha veszít, pusztul a remény is.
A test repedésein szivárog a bűn, mozdulatlanná dermed a jajkiáltás. Kiűzettünk. Fogadj vissza álmaidba…

Zene: Kunert Péter, Plastikman, Karmanov
Jelmez: Bánki Róza
Díszlet: Duda Éva
Fény/Hang: Fogarasi Zoltán
Smink: Ipacs Szilvi
Konzultáns: Kozma András, Máriás Petra
Koreográfus asszisztens: Fodor Katalin

Koreográfus: Duda Éva