Indul a bakterház

Huszonnégy éves korában politikai okokból letartóztatták, és az őt vallató rendőrfőnök, aki büszke volt nagy műveltségére, maga elé hívatta, s amikor Rideg a maga kedélyeskedő módján beszélgetni kezdett vele, akkor a rendőr meg volt róla győződve, hogy valójában egy remek színészi képességekkel megáldott értelmiségivel áll szemben. Miután alaposan kifaggatta őt, ámulva diktálta a jegyzőkönyvbe, hogy a kihallgatottnak „remek nyelve és stíluskészsége van”, akár író is lehetne belőle. A rendőrfőnök rátapintott Rideg írói tehetségének legnagyobb erényére, ugyanis már legelső regénye, a Népszavában folytatásokban megjelent Indul a bakterház is sajátos nyelvi világával tűnt ki a kortárs irodalmi alkotások közül. Ízes tájszólás és városi argó keveredik benne a fékezhetetlen mesélőkedvvel. A könyvet egyhangúan pozitívan fogadta a szakma és a közönség is, és sokan szívükbe zárták az égetnivaló Bendegúzt, akit anyja – nem bírván vele – egy nyárra Szabó bakter gondjaira bíz, hátha sikerül embert faragni a fiúból. Mondani sem kell, Bendegúz életre szóló élményeket szerez, de a bakter és családja - különösen Banya, a bakter anyósa - sem fogja egykönnyen elfelejteni ezt a nyarat. Külön érdekesség, hogy a cselekmény Kecöl, azaz a Kecskeméttől mindössze ötven kilométerre fekvő, Bács-Kiskun megyei Kecel város közelében játszódik, így a szereplők erős dialektusa sokak fülének talán nem is hangzik majd idegenül. A történet népszerűsége csúcsát 1979-ben érte el, amikor elkészült a filmes feldolgozás is, ami azóta is generációk kedvence.

Színpadi változat: Cseke Péter
Díszlettervező: Krsztovics Sándor
Jelmeztervező: Sais
Tánc: Frigyesi Tünde
ügyelő: Domján Sándor
Súgó: Arató Andrea
Rendezőasszisztens: Borsos Andrea

Rendező: Cseke Péter