Szőke Tibor Mesterbérlet/3.

Csajkovszkij (1840-1893), az orosz zene egyik legnagyobb alakja, egész életművében arra törekedett, hogy hazájának zenéjét az európai zene hagyományaival ötvözze és tegye ily módon az egyetemes zene közkincsévé. Már életében nagy sikereket ért el, az utókor pedig fényesen igazolta tehetségét.
Hat szimfóniát komponált, az első hármat még az útkeresés jegyében, a második három azonban kimagasló értékű, senki és semmi mással össze nem téveszthető remekmű. Igazi romantikus és igazi orosz zene.

Csajkovszkij hatása végighúzódik a 20. század orosz zenéjén is, noha ebben az időszakban is voltak nagyon eredeti, sőt zseniális zeneszerzők, mint pl. Stravinsky, Prokofjev és Sosztakovics.
Az őket követő generáció egyik jeles tagja az 1932-ben született Rogyion Scsedrin. Termékeny zeneszerző, szimfóniákat, versenyműveket és jelentős színpadi műveket komponált. Különösen eleven a kapcsolata a nagyszerű hagyományokkal rendelkező orosz táncművészettel, annál is inkább, mivel felesége 1958 óta a világhírű balett-táncosnő, Maja Pliszeckaja.

1967-ben komponálta legnépszerűbb művét, a balett-szvitet Bizet Carmen című operája nyomán. Ez a kitűnő mű híven követi az opera cselekményét, Bizet zenéjét azonban alapanyagnak tekinti a zeneszerző, amelyet nagyon erősen átalakított, a történetről és a figurákról kialakított saját elképzelésének megfelelően, a tánc-előadás igényei szerint. A csak vonós és ütőhangszereket alkalmazó mű izgalmas feladat a zenekarok számára.

Rendező: MÁV Szimfonikusok