TITANIC VAJDA | STRAUSS | DVOŘÁK | SCHUBERT

TITANIC

VAJDA JÁNOS: Titanic – szimfonikus költemény
RICHARD STRAUSS: Négy utolsó ének
***
ANTONÍN DVOŘÁK: A déli boszorkány – szimfonikus költemény, op. 108
FRANZ SCHUBERT: VI. (C-dúr) szimfónia, D. 589

Pasztircsák Polina szoprán
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János

Vajda János (1949) 2000-ben komponálta Titanic című szimfonikus költeményét a Danubia Szimfonikus Zenekar felkérésének eleget téve. Richard Strauss Négy utolsó éneke valójában nem dalciklus, hanem négy különálló dal a zeneszerző életének legutolsó időszakából, 1948-ból. Antonín Dvořák szimfonikus költeménye, A déli boszorkány is kései opus: az ötvenöt éves zeneszerző alkotása 1896-ból. Ritkán játsszák, ahogy Schubert 1817 és 1818 fordulóján keletkezett VI. szimfóniáját is, ezt a gazdag és értékes művet, a „kis C-dúr szimfóniát”, amelyet máig háttérbe szorít a Befejezetlen és a IX., a „nagy C-dúr” szimfónia népszerűsége.

„Azért a víz az úr” – Petőfi versét, a Föltámadott a tengert idézi alcímében Vajda János (1949) 2000-ben komponált szimfonikus költeménye, a Titanic, amely a Danubia Szimfonikus Zenekar felkérése nyomán született. Richard Strauss poétikus kései műve, a valójában négy különálló dalt egybefogó Négy utolsó ének is nagy költők verseire támaszkodik: a négy dal közül egy a XIX. századi Joseph von Eichendorff, három a XX. századi Hermann Hesse soraira készült. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén az idehaza és külföldön egyaránt ünnepelt szoprán, Pasztircsák Polina énekli Strauss alkonyfényű poézissel átitatott remekeit. A koncert karmestere a minden stílusban és műfajban otthonos, sokoldalú Kovács János, aki harmadikként egy igazi ritkaságot dirigál: Antonín Dvořák 1896-ban, ötvenöt évesen alkotta meg Déli boszorkány című szimfonikus költeményét. A műsor befejező száma sem tartozik az agyonjátszott művek közé: Schubert VI., „kis” C-dúr szimfóniája csupa energia, lendület, pezsgés és invenció, népszerűségét mégis elhalványítja két másik Schubert-szimfónia, a h-moll („Befejezetlen”) és a IX., a „nagy C-dúr” töretlen kultusza.