Program
Übü király (Szabadka)
Alfred Jarry: Übü király
A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása.
Übü tiszta ősvalami, melyet egy felpuffasztott, de üres Én közvetít a Felettes én emberi és civilizált ellenőrzése nélkül. (C. Schumacher: A. Jarry and G. Apollinaire)
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. január 6. hétfő, 19:00
Übü születése
(részletek Jákfalvi Magdolna Übülógia c. írásából)
Übü tényleges modellje, Félix-Frederic Hérbert 1880-ban, 49 évesen érkezett Rennes-be. Az egyetem doktori fokozatokkal rendelkező, akadémiai díjakkal kitüntetett fizkatanára rövid idő alatt a diákirodalom népszerű alakjává vált.
A visszaemlékezések Monsieur Hérbert személyében nevetségesen kövér és gyanakvó termetű professzort festenek le. Legendákat alkotó diákjait főként két testrésze, a pocakja és az orra ihlette meg. Hasa szélesebb volt az ajtónyílásnál, így minden órakezdést és befejezést a pocakbehúzás és préselés diszkrét, feltűnés nélkülinek gondolt mozgássora kísért. Mire Alfred Jarry 1888-ban Rennes-be költözött, már kötetekre rúgtak a Monsieur Hérbert-t megörökítő irományok. Az Eb, Ébon, Ébance, a P.H. irodalmi álnév alatt (a hétköznapi gúnyneve az egyszerű Pouilloux, vagyis tetű volt) életre kelt egy hős, aki drámai kalandokat és színházi formát követelt magának. (...) Az első előadások Jarry szüleinek lakásán játszódtak marionettekkel, árnyjátékkal és hús-vér emberekkel. (...) Valamikor 1891 és 1893 között bukkan fel a névvariációk halmából a csodásan hangzó Übü változat.
Übü egyetemes alak, s éppúgy, mint Hamlet, Oidipusz, Phaedra, Don Juan vagy Faust, mítikus tulajdonságok hordozója. (...) Übü története leginkább Shakespeare cselekményeit idézi. Übü felesége noszogatására koronára vágyik (II. és III. Richárd, Macbeth), a vacsorajelenetben úgy zabál, mint Falstaff, az életben maradt Bugrislávot az ősök bosszúra szólítják (Hamlet apjának szelleme). Übü korlátlan vagyon ura lesz, de zsugori (Moliére: Fösvény), Übü mama egy barlangban piheni ki rémísztő futását (Racine: Andromaque) stb. (...) ...ám a történet csak emlékeztet az igazi történeti drámákra - Jarry mindig tagadta, hogy azt készült volna írni.
Az irrealitás, a megtörténhetetlenség érzését a jelenetezési technika is erősíti. A klasszikusság csak érzet, Jarry nem használ egyetlen felvezető vagy magyarázó jelenetet sem. Minden kötöttség és skurpulus nélkül félreteszi a logikai követhetőség és a drámai valószerűság boileau-i szabályát, és az eseményeket akkor mutatja meg, amikor megtörténtek. Jarry olyan drámai szöveget alkot, mely a hagyományoktól eltérően nem építi fel a szöveg virtuális idejét és helyszínét. (...) Jarry a lírai költészetben ez idő tájt haszálatos montage-technikát alkalmazza a drámai eseményekre is.
Übü olyan drámai alak, akinek se kizárólagos, egyedüli szerzője, se állandó szövege nincsen.
Úgy tűnik, nem Übü figurája teremt művészi hagyományt, nem a mindenkiben mélyen rejlő végletes-gyermeki rossz, a falánk, a harácsoló, az agresszív állat, hanem Übü szellemi karaktere, az übüség, vagyis az übüi gondolkodás és létezés koordinátái.
A szabadkai Népszínház Magyar Társulata a jarry-i elképzelésnek megfelelően - különböző improvizációs technikákkal - a saját víziója szerint alakította és gondolta át/tovább Übü sorsát.
A szövegkönyvet átdolgozta:
Fordította: Jékely Zoltán
(részletek Jákfalvi Magdolna Übülógia c. írásából)
Übü tényleges modellje, Félix-Frederic Hérbert 1880-ban, 49 évesen érkezett Rennes-be. Az egyetem doktori fokozatokkal rendelkező, akadémiai díjakkal kitüntetett fizkatanára rövid idő alatt a diákirodalom népszerű alakjává vált.
A visszaemlékezések Monsieur Hérbert személyében nevetségesen kövér és gyanakvó termetű professzort festenek le. Legendákat alkotó diákjait főként két testrésze, a pocakja és az orra ihlette meg. Hasa szélesebb volt az ajtónyílásnál, így minden órakezdést és befejezést a pocakbehúzás és préselés diszkrét, feltűnés nélkülinek gondolt mozgássora kísért. Mire Alfred Jarry 1888-ban Rennes-be költözött, már kötetekre rúgtak a Monsieur Hérbert-t megörökítő irományok. Az Eb, Ébon, Ébance, a P.H. irodalmi álnév alatt (a hétköznapi gúnyneve az egyszerű Pouilloux, vagyis tetű volt) életre kelt egy hős, aki drámai kalandokat és színházi formát követelt magának. (...) Az első előadások Jarry szüleinek lakásán játszódtak marionettekkel, árnyjátékkal és hús-vér emberekkel. (...) Valamikor 1891 és 1893 között bukkan fel a névvariációk halmából a csodásan hangzó Übü változat.
Übü egyetemes alak, s éppúgy, mint Hamlet, Oidipusz, Phaedra, Don Juan vagy Faust, mítikus tulajdonságok hordozója. (...) Übü története leginkább Shakespeare cselekményeit idézi. Übü felesége noszogatására koronára vágyik (II. és III. Richárd, Macbeth), a vacsorajelenetben úgy zabál, mint Falstaff, az életben maradt Bugrislávot az ősök bosszúra szólítják (Hamlet apjának szelleme). Übü korlátlan vagyon ura lesz, de zsugori (Moliére: Fösvény), Übü mama egy barlangban piheni ki rémísztő futását (Racine: Andromaque) stb. (...) ...ám a történet csak emlékeztet az igazi történeti drámákra - Jarry mindig tagadta, hogy azt készült volna írni.
Az irrealitás, a megtörténhetetlenség érzését a jelenetezési technika is erősíti. A klasszikusság csak érzet, Jarry nem használ egyetlen felvezető vagy magyarázó jelenetet sem. Minden kötöttség és skurpulus nélkül félreteszi a logikai követhetőség és a drámai valószerűság boileau-i szabályát, és az eseményeket akkor mutatja meg, amikor megtörténtek. Jarry olyan drámai szöveget alkot, mely a hagyományoktól eltérően nem építi fel a szöveg virtuális idejét és helyszínét. (...) Jarry a lírai költészetben ez idő tájt haszálatos montage-technikát alkalmazza a drámai eseményekre is.
Übü olyan drámai alak, akinek se kizárólagos, egyedüli szerzője, se állandó szövege nincsen.
Úgy tűnik, nem Übü figurája teremt művészi hagyományt, nem a mindenkiben mélyen rejlő végletes-gyermeki rossz, a falánk, a harácsoló, az agresszív állat, hanem Übü szellemi karaktere, az übüség, vagyis az übüi gondolkodás és létezés koordinátái.
A szabadkai Népszínház Magyar Társulata a jarry-i elképzelésnek megfelelően - különböző improvizációs technikákkal - a saját víziója szerint alakította és gondolta át/tovább Übü sorsát.
A szövegkönyvet átdolgozta:
Brestyánszki B.R., Dömötör András, Kókai Péter, Máthé Zsolt, Pálfi Ervin, Zsírember,
valamint a társulat
Speciális kellékek: Saša Senković m.v.Korrepetítor: Nemes Nagy Anita m. v.
Színpadi mozgás: Táborosi Margaréta m.v.
Súgó/ügyelő: Úri SzilviaFordította: Jékely Zoltán
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!